Instant vitamin - csíráztatás egyszerűen

A mag a természet egyik csodája

A kifejlett növény pár nap, hét alatt elszárad, ha nem kap tápanyagot, de MAGa a MAG évekig, akár évezredekig csíraképes marad. Használjuk ki, hogy instant vitamint tudunk tárolni a lakásunkban (ha nem is évezredekig ;-)), és azt bármikor könnyedén életre tudjuk kelteni. Vehetünk akármennyi vitaminkészítményt, szedhetjük az aszkorbinsavat (C-vitamin), annak hatása soha nem fogja elérni az ÉLŐ vitamin és tápanyag hatásfokát.
És ez, ha nem is győzi le a koronavírust, de sok minden mástól megtisztíthatja a szervezetünket, ami által erősebbek és ellenállóbbak leszünk.

A karanténban és a kijárási tilalom lehetőségében sokan az élelmiszerek beszerzését láják legnehezebbnek, többek között mi is. Nem szégyellem, mi is betáraztunk - nem azért, mert félünk, hogy más elviszi, hanem hogy később minél kevesebbet kelljen kijárkálni. Bár nem fehér lisztet vettünk sokat, hanem teljes értékű gabonákat (barna rizs, köles, zabpehely, hajdina), száraz hüvelyeseket (lencse, vöröslencse, csicseriborsó, sárgaborsó), illetve magokat (dió, mandula, mogyoró, szezámmag, lenmag, napraforgómag). Ezek azok az alapanyagok, amikből akármikor össze tudok dobni valami finomat, akkor is, ha csak a csapból folyó vizet tudom hozzáadni (meg persze fűszereket, ami mindig van itthon).

De mi van a vitaminokkal? A friss zöldekkel? Erre szerintem a legjobb megoldás a csíráztatás. Egyszerű és olcsó, egy fél kilónyi lencséből két hétre el lehet látni az egész családot vitaminnal.

Kicsit drágább, ha kimondottan csíráztatásra szánt magvakat használunk, illetve ezeket nem lehet akármilyen szupermarketben beszerezni, de megéri felkutatni egy jó lelőhelyet. Lehet, hogy egy 200 grammos csomagot 800 Ft-ért kapunk, de rengeteg csíránk lesz belőle! (Vetésre szánt magokat ne használjunk, mert vegyszerrel kezeltek, csávázottak lehetnek!)

És akkor lássuk, én hogyan csíráztatok!

Mivel általában az egyszerűség híve vagyok, ezt sem bonyolítom túl. Nincs csíráztató tálam (volt, kerámia és műanyag is, de folyton bepenészedett), nincs állványom, amin az üvegeket tartanám (volt, de csak a helyet foglalta). Csak egy (vagy több) befőttes üveg kell és egy darab géz a tetejére, plusz befőttes gumi, leszorítani a gézt. Ja, és a magok. :)

Szóval... Teszek a befőttes üvegbe magokat. Egy fél kilós lencsét bontottam fel, a kisebbik adag fog csírázni, a nagyobbik megy a szekrénybe későbbi felhasználásra (csíra vagy főzelék lesz belőle). Azért mutatom, hogy lássátok az arányokat.

Ebből rengeteg csíra lesz! A fene tudja, honnan szedi a sok anyagot, hiszen csak vizet adok hozzá... :D Ennyi lesz belőle:

Tehát felöntöm vízzel, hogy bőven ellepje. Hagyom állni, ameddig az adott magot kell (lencsét 4-6 óráig, mungóbabot és görögszénát 12 óráig, hajdinát nem kell áztatni, csak megvizezni és rögtön leönteni), az áztatási idő lejártával leöntöm róla a vizet (ezért kell a géz, ez a szűrő). És megint hagyom állni. Ez után reggel és este (amikor eszembe jut) átmosom őket a szűrőn keresztül, eközben jól át is keveredik, fellazul, a megnövekedett csírák helyet kapnak. Tegyük olyan helyre, ahol nagyon útban vannak, így nem fogunk megeledkezni a mosásról! ;-)
Íme, egy-egy üvegnyi fejlődő repce- és mungóbabcsíra (a repce kicsit lusta volt, nem tudom, miért nem csírázott gyorsabban):

Áztatás után

1 nap után

2 nap után

Egy másik adag: görögszéna és lencse:

Áztatás után

2 nap után

Ilyen szép kis levélkék nőnek belőle - ébred az élet. :)

Eredetileg szerettem volna egy kis összefoglalót arról, hogy melyik csíra mire jó. Szerettem volna keresni egy tudományos cikket erről, mert a blogok különböző adatokat írnak, és ha összeszedem, kiderül, hogy minden csíra mindennek IS a forrása. Nem is cikket, hanem egy doktori értekezést találtam, rövid, 127 oldalas kis "szösszenet", akinek van kedve, lapozgassa át. :) Az 57. oldalon kezdődik az a rész, ami engem érdekelt (volna), de nem találtam meg, amit kerestem. Sajnos a lucerna csírával kezdi, pedig az a csírák között kivételesen veszélyes az esetleges salmonella fertőzés miatt, és csak egy pár csírának csak pár értékét vizsgálta. Más magyar nyelvű tudományos forrást nem találtam.

Egy szóval nem tudom, melyik csírában mi van. (De, tudom, van róla egy csomó cikk, keress rá!)

De azt javaslom, ezt is vegyük könnyedén: csíráztassuk, ami ízlik, amit tudunk, amennyit csak tudunk! Együnk belőlük, amennyit csak tudunk! Ha esetleg a boltban és a piacon nem lesz friss zöldség és gyümölcs, a csíra akkor is nőni fog, akár a garzonban is, ne hagyd ki ezt a jó lehetőséget!

A biztonságos csíráztatásról itt olvashatsz.

És a témával kapcsolatban a kedvenc képes idézetem:

Mindenkinek kitartást és pozitív lelki beállítottságot kívánok ezekre a nehéz napokra!